Számok bűvöletében

Személyi szám ▪ Adóazonosító szám ▪ TAJ szám ▪ Személyi igazolvány szám ▪ Lakcímkártya szám ▪ Jogosítvány szám ▪ Útlevél szám

Mennyi szám! És mind különböző. Pedig mind egyazon személyt azonosítanak, illetve azonosíthatnak.
Biztos van értelme ennyiféle nyilvántartásnak? Szerintem nincs.
Remélhetőleg hamarosan eljön az idő, amikor a törvényalkotók belátják, mennyi többletmunkát és költséget spórolnának meg az azonosítók összevonásával. Addig is olvassunk pár érdekességet arról, hogyan is születnek ezek a számok.

Személyi szám

A legrégebben használt azonosítónk. 100 emberből 99 mind a mai napig nem tudja megmondani, hogy tőle ezt a számot jogosan kéri-e bármilyen hivatal, vagy sem. Hja, a személyiségi jogok, meg miegymás… mintha ezen múlna...

No de számoljunk:
Tizenegy számjegyből áll.
1. számjegy => személy neme (1-férfi, 2 –nő)
2-től 7-ig számjegyek => születési időpont évezred és évszázad nélkül.
8-tól 10-ig számjegyek => Az azonos napon születettek sorszáma.

11. számjegy => ellenőrző szám. A 10. helyen álló számot meg kell szorozni eggyel, a 9. helyen álló számot kettővel, és így tovább egészen az első helyen álló számjegyig, amit tízzel kell szorozni. A tíz szorzatot össze kell adni és az összeget elosztani tizeneggyel. Ennek az eredménye az ellenőrző szám. (Olyan 8-10. helyen álló sorszám nem adható ki, amivel az osztás maradéka tízzel lenne egyenlő.)

Fenti szabály 1997. január elsejét megelőző időszakra vonatkozik. Az ezek után képzett számokból már csak a személy nemére és születési évszázadára lehet következtetni. A korábbi rendszer szerint a hármassal és négyessel kezdődő számok a XIX. században születtek, míg az új rendszer szerint már a XXI. század szülötteit takarják.

Adóazonosító szám

Tíz számjegyből áll.
1. számjegy => mindig a 8-as. Ez azt jelenti, hogy magánszemélyről van szó.
2-től 6-ig számjegyek => az illető születési dátuma és 1867.01.01. között eltelt napok száma.
7-től 9-ig számjegyek => véletlenszerűen képzett szám. Arra való, hogy megkülönböztesse az azonos napon születetteket.
10. számjegy => ellenőrző szám. Az 1-9. helyen álló számjegyeket összeszorozzuk külön-külön azzal a számmal, ahányadik helyen szerepelnek az adószámban, a szorzatukat pedig összeadjuk. Az így kapott szorzatösszeget pedig elosztjuk 11-el. Az osztás végeredménye lesz a 10. számjegy. (A 7-9.számjegy nem adható úgy ki, hogy a 11-el való osztás maradéka tízzel legyen egyenlő.)

TAJ szám

Kilenc számjegyből áll.
1-től 8-ig számjegyek => egymás utáni sorban kerül kiadásra személyenként.
9. számjegy => ellenőrző szám. A páros helyen álló számokat meg kell szorozni héttel, a páratlan helyen állókat hárommal. Az eredményeket össze kell adni és elosztani tízzel. A végeredmény lesz a 9. szám.

EM